Bakos Barbara – kreativitás, lendület, friss szemlélet

Barbara még csak néhány éve él együtt az 1-es típusú diabétesszel, de már most aktív tagja a közösségnek – mind szakmailag, mind emberileg. Illusztrátorként különleges értéket ad az Egyesületnek: a Sportos Cukrosok kabalafigurája az ő kreatív munkája, animációs filmjei segítenek abban, hogy a diabétesszel kapcsolatos edukáció ne csak hasznos, hanem szerethető és élményszerű is legyen.

Csík Csaba Krisztián – aki megmutatja, hogy nincs lehetetlen

Csaba felnőttként kapta meg az 1-es típusú diabétesz diagnózisát – és ez a pillanat gyökeres fordulatot hozott az életébe. Nem hátrált meg, hanem új irányt vett: elindult az aktív, tudatos, sportos élet felé, és 2005-ben már IRONMAN lett. Azóta is töretlenül edz, versenyez, inspirál. A Sportos Cukorbetegek Egyesületének meghatározó arca és hangja. Szó szerint is: ha valaha hallottad kisfilmjeink narrációját, rendezvényeink bemondásait, biztosan emlékszel rá. Jellegzetes orgánuma, humora és lendülete sokak számára összeforrt a Sportos Cukrosok világával. Maximalista. Nem csak a sportban vagy a munkájában, de a diabétesz kezelésében is nyitottan és őszintén osztja meg tapasztalatait. Csaba nem hősnek tartja magát, hanem olyan embernek, aki megtanulta: a határokat nem a diabétesz szabja meg, hanem az, hogy mit hiszel magadról. 

Focicsapatunk segítői: Csákány József, Fekete Brigitta és Bajkai Marianna

Józsi bá’ a focicsapatunk edzője, a játékosok példaképe. Neve összeforrt a tatai utánpótlás neveléssel – de diabos körökben nemzetközi színtéren is bizonyított ezdőként Lengyelországban és Németországban. Számára az egyesület a diabos családot is jelenti: közösségi élmény cukorbeteg gyerekek és szüleik számára egyaránt. A focipálya mögött ott van a háttérmunka is – Brigi és Mariann gondoskodnak róla, hogy minden gördülékenyen menjen. Ők azok, akik figyelnek a gyerekekre, szerveznek, egyeztetnek, nyugtatnak és bíztatnak – együtt stabil, inspiráló hátteret biztosítanak. Csapatuk a garancia arra, hogy minden edzés, esemény és találkozó úgy sikerüljön, ahogy megálmodtuk.

Kerekes Réka – aki nélkül nem ilyen lenne az egyesület

Réka neve szorosan összefonódik a Sportos Cukorbetegek Egyesületével – ott volt az első sporttáborban 2012-ben, és szinte az első pillanattól aktívan jelen van a közösség életében. Ha valaki, hát ő pontosan tudja, mit jelent ebbe belenőni. Diabétesz edukátorként rendszeresen vezet klubfoglalkozásokat felnőttek számára, ahol nemcsak tudást ad át, de biztonságos közeget is teremt a tapasztalatcseréhez, beszélgetéshez. Emellett tornaedzőként gondoskodik a kicsik és nagyok átmozgatásáról heti edzéseken és a táborokban.  2024-ben elnyerte „az év diabos edzője” címet. A tábori csapat oszlopos tagja, aki mindig ott van, ha segítség, mozgás vagy motiváció kell – és aki számára a Sportos Cukrosok nemcsak egyesületet, hanem egy második családot jelentenek.

Kiss László – példamutatás edzésben és közösségben

Laci a Sportos Cukorbetegek Egyesületével egy felnőtteknek szervezett edzőtáborban találkozott először – és az első pillanattól kezdve aktív tagja lett a közösségnek. Nemcsak a sportprogramokon vett részt lelkesen, hanem kereste a tanulási és fejlődési lehetőségeket is. Különös érzékenységgel fordul a gyerekek felé  – hiszen a saját kislánya is 1-es típusú diabéteszes, így különösen fontosnak tartja, hogy a fiatalok már gyerekkorukban megtapasztalják: nincsenek egyedül, és a diabétesz mellett is lehet sportolni, élni, nevetni, fejlődni. Laci jelenléte igazi kapocs generációk között. 

Kosztya Krisztina – az energialöket, akire mindig számíthatunk

Kriszti 3 éve csatlakozott az egyesülethez, és azóta igazi üde színfoltja a közösségnek. Poénjaival, kreativitásával és megállíthatatlan energiájával hamar belopta magát mindenki szívébe. Legyen szó táborról, edukációs napról vagy családi rendezvényről – minden helyzetre van egy ötlete, egy megoldása, vagy legalább egy frappáns beszólása. Határozottságának és szervezőkészségének köszönhetően rendezvényeinken önkéntes koordinátorként segíti a gördülékeny lebonyolítást, mindig figyelve arra, hogy mindenki jól érezze magát. Krisztire még az utolsó pillanatban is bátran számíthatunk, ha valaki kiesik, ha változik a program – ő ott van, ugrik, segít, megold.

Légár Balázs – „Gyerünk már!”

Balázs neve egyet jelent a kitartással és a tettekkel. Nála tényleg nincs lehetetlen – ezt nemcsak mondja, hanem él is eszerint. Magashegyi túráink lelkes szervezője és vezetője, aki mindig készen áll arra, hogy fizikailag és lelkileg is támogassa a csapatot. Akár logisztikáról, szállításról, akár spontán segítségnyújtásról van szó, számíthatunk rá. Minden helyzetre van egy energikus „Gyerünk már!” – amit mára egyfajta közösségi szlogenként idézünk vissza nevetve, de komolyan véve. 

Lénárt Viktor és Icu – akik a háttérben mindenre figyelnek

Viktor 2019-ben csatlakozott hozzánk – friss 1-es típusú diabosként. Azóta egyre szorosabb kapcsolat fűzi a közösséghez, és a sport is fokozatosan az élete részévé vált. Mindig ott van, ahol segíteni kell: UB-csapatokat koordinál, videót vág, egyeztet, szervez, pakol, olyan igazi „mindenes” a rendezvényeken. Segítőkészsége, nyugodtsága és empátiája sokak számára támaszt jelent – legyen szó egy bátorító szóról vagy praktikus tanácsról. Felesége, Icu is aktív tagja a csapatnak, akinek mennyei, mégis egészséges sütijei nemcsak finomak, de igazi életmentők is a hosszú napokon.

Marianna és Gábor – egy pár, egy cél: támogatni, tanítani, közösséget építeni

Marianna és Gábor 2018 óta oszlopos tagjai a Sportos Cukorbetegek Egyesületének – szinte minden táborban, programon jelen vannak, és nemcsak edukátorként, hanem támogató barátként, igazi példaképként ismerik őket a közösségben. Együtt végezték el a JDH Alapítvány edukátor képzőjét. Marianna 2008 óta él 1-es típusú diabétesszel. „Nem beállítható” diabosként pontosan tudja, milyen nehéz az ingadozó vércukorral élni. Gábor a felesége révén került közel a diabétesz világához, de mára a közösség egyik legaktívabb, legstabilabb alakja lett. Mérnökként különösen érdekli a technológiai eszközök, új fejlesztések működése, sőt: a „szabályozástechnika” diabéteszes szemmel. Készségszinten érti és átlátja a diabétesszel és cöliákiával járó napi kihívásokat is. Sokan ismerik onnan, hogy minden túrán, kiránduláson, ott van – és nemcsak mint segítő, hanem mint inspiráló társ. Marianna és Gábor hisznek abban, hogy a diabétesz nemcsak egy állapot, hanem egy közös út is – ahol nem kell egyedül menni.

Szilvási-Zupkó Anett – aki kívül-belül gondoskodik

Anett pszichológusként és önkéntesként egyaránt fontos tagja a Sportos Cukrosok közösségének. Empatikus, nyitott személyiségével könnyen megtalálja a hangot mindenkivel, teljesítményével inspirálja a sporttársakat. Nemcsak szakmai tudásával támogat, hanem kreativitásával is: saját készítésű kézműves kencéivel rendszeresen meglepi a csapatot. Számára a Sportos Cukrosok nem csupán egy egyesület, hanem egy hely, ahol a kölcsönös figyelem, a támogatás és az összetartozás valóban kézzelfogható.

Tálas Attila – aki saját határait is legyőzte

Attila két éve csatlakozott a fiatal felnőttek klubjához, és azóta lenyűgöző fejlődésen ment keresztül. Kezdetben visszahúzódó volt, akit sokszor félelem töltött el a diabétesszel kapcsolatban – ma már bátor sportoló, aki versenyeken indul a Sportos Cukrosok színeiben, és példát mutat másoknak. Nemcsak saját életében hozott változást a közösség, hanem ő maga is aktív részese lett a klub működésének: segít a szervezésben, ötletelésben is. Története bizonyítja, hogy egy elfogadó, inspiráló közösség nemcsak támogat, hanem szárnyakat is adhat – és hogy a diabétesz mellett is lehet bátran, örömmel sportolni és fejlődni.