Lássunk tisztán – a Novo Nordisk-döntés hátteréről

Inzulin

Néhány héttel ezelőtt sok diabetológus kapta kézhez azt a levelet, amely egyes inzulinfajták magyarországi kivezetésről szólt. A Novo Nordisk tájékoztatása szerint hazánkban 2026-2027 során számos inzulint (humánt és analógot egyaránt) kivonnak a forgalomból. A hatoldalas dokumentum csak a száraz tényeket közli, okokat azonban nem. Annak érdekében, hogy a vállalat és a diabétesszel élők közötti információs szakadék bezáruljon, vagy legalábbis szűküljön, a Novo Nordisk magyarországi képviseletét kérdeztem.

A hír terjedése után sokunkban, sok kérdés merült fel, ezért úgy döntöttem – mint személyes érintett –, hogy a találgatások, álhírek és egyéb alaptalan spekulációk helyett tisztázzuk ezt a helyzetet a cég képviselőivel. Kérdéseimnek, feltételezéseimnek az internetes csoportokban fellelhető vélemények, kommentek adták alapját.

Az első kérdésem rögtön a szakmai okokra vonatkozott. Általánosságban egy termékkivezetés mögött annak sikertelensége, vagyis az elégtelen kereslet áll. Persze, ez utóbbi furcsán hangozhatna, a gyógyszeriparban – különösen amikor több száz millió ember életének a kérdéséről van szó –, ahol inkább a termékminőség, az új termékek bevezetése, vagy a forgalmazott termékekkel kapcsolatos, nem orvosi vonatkozású egyéb problémák állnak. Ahogy ebben az esetben is.

Tehát miért?

A válasz egyszerű: túl széles a termékpaletta. A Novo Nordisk 1923 óta áll a cukorbetegség szolgálatában, és jelenlegi termékkínálatában számtalan humán és analóg, rövid és hosszú hatástartamú inzulin megtalálható. Az elmúlt időszakban számos alkalommal fordult elő itthon (de több európai országban is), hogy egyes inzulinfajtákból átmenetileg hiány alakult ki. Ez pedig sem a pácienseknek, sem a vállalatnak nem érdeke: előbbieknek a bizonytalanság miatt (mivel az inzulinhiány nem egyszeri eset volt az elmúlt években), a vállalat részéről pedig a megbízhatóság fenntartása a fő cél. Az inzulinok kivezetése mögött – részben – az a szakmai indok is áll, hogy a vállalat több energiát szeretne fektetni új inzulinfajták kifejlesztésébe.

Az indok tehát a túl széles kínálat, amelyet a vállalat – jelenlegi erőforrásait figyelembe véve – képtelen kielégíteni.

A tisztán látás végett:

a Novo Nordisk az utóbbi években számos új inzulinfajtát vezetett be (például Fiasp), míg termékkivezetésre nem került sor. A vállalat az összes európai országba (tágabb értelemben az összes kontinensre) szállít inzulinokat. A tollak gyártása, különböző inzulinfajtákkal való megtöltése, a csomagolások elkészítése az adott országok nyelvén, majd a pontos határidőkre történő szállítás kihívásokat jelent(ett) a cégnek. A gyártósorokat gyakran kell átállítani attól függően, hogy éppen melyik fajta inzulint állítják elő, milyen injekciós tollat, üveget gyártanak, ami tovább lassítja a folyamatokat. További problémát jelentenek a Covid19-járvány, és az ezzel járó gazdasági visszaesés utózöngéi: a szétesett ellátási láncok még mindig nem találták meg önmagukat egyes iparágakban. Így a gyógyszeriparban is nagyon feszítettek a határidők, és bármilyen (akár beszállítói) csúszás dominóhatást idézhet elő, ami kihat a láncsorban következő vállalatokra. Az ebből adódó esetleges termékhiányok méltatlan helyzetbe hozzák a betegeket, döntésével a vállalat ezt a helyzetet szeretné orvosolni. A háttérben tehát egyfelől gyártási, másfelől logisztikai problémák állnak mind a vállalatot, mind az ellátási lánc egészét tekintve.

A vállalat a termékpaletta szűkítésétől a megbízhatóság növelését, a logisztikai kihívások áthidalását reméli, célja, hogy a jövőben ne forduljon elő hiány az elérhető termékekből.

A döntést az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) történt tárgyalásokat követően hozta meg a vállalat (melyről itthon a hatóságok, illetve a Magyar Diabetes Társaság vezetősége már korábban tájékoztatva lettek), úgy, hogy a betegek érdekei a legkevésbé sérüljenek. A tájékoztató levél alapján egyes inzulinok kivonásai uniós szintűek, míg mások nem érintik az összes tagállamot, de Magyarországot igen.

A fő ok emögött az eltérő országok eltérő betegigényeben rejlik. Amikor az egyes inzulinok kivezetéséről döntött a cég, országspecifikus szempontokat is figyelembe vett. Ebben egyrészt szerepe van az egyes inzulinok elérhetőségének az adott országban, másrészt pedig a betegigényeknek. Például, Magyarországon a NEAK gyógyszerforgalmi adatai alapján a páciensek 33%-a használja bólusinzulinként a Novorapidot, míg mindössze 3% van Fiaspon, vagyis az előbbire 11-szeres a kereslet.

A döntésekben az ország egészségfinanszírozási rendszere is közrejátszott: például Magyarországon a frissen diagnosztizált pácienseket kötelezően humáninzulinra állítják, ami nem minden európai országban van így.

Ezért az összes tagország közül Magyarországon lesz a leghosszabb ideig elérhető a humáninzulin-portfolió (amely számos európai országban egyébként már évek óta nincs forgalomban), elegendő időt biztosítva a pácienseknek, a kezelőorvosoknak, és az egészségügyi hatóságoknak, finanszírozóknak is felkészülni az új helyzetre.

Az új helyzet azonban – ahogy a fentiekben olvasható – az analóginzulinokat is érinti. A levelet olvasva sokakban felmerülhetett a kérdés, hogy mi lesz azon páciensekkel, akik inzulinpumpát használva Fiaspon vannak (mivel az üveges verzió továbbra is elérhető lesz itthon), azonban a pumpa meghibásodásának esetére tartottak otthon az inzulin penes verziójából is. A levélben leírtakat a beszélgetés során a Novo Nordisk képviselői is megerősítették, vagyis az alternatívák elérhetőek a magyar piacon, a kezelőorvosok és a páciensek így választhatnak helyettesítő terméket.

Több spekuláció is vonatkozott a vállalat GLP-1-es készítményeire is, amelyek az elmúlt időszakban kifejezetten népszerűek lettek, mivel a cukorbetegség kezelése mellett fogyasztáscsökkentő szerként is használhatóak. Mint kérdésemre kiderült: a vállalat elkötelezett a diabétesz mellett, és nem igazak azok a feltevések, hogy a cég az egyik fogyasztói szegmens javára döntene, a másik kárára. A diabétesz továbbra is a vállalat fókuszában marad, ahogy a GLP-1 készítmények és az ezzel kapcsolatos fejlesztések is. A vállalat tehát nem szeretné elengedni a diabéteszesek kezét, ezek egyik bizonyítéka, hogy a cég néhány hete egy újabb öt évre szóló megállapodást írt alá a Team Novo Nordiskkal, illetve további gyógyszerkutatások is folyamatban vannak.

Összefoglalva:

A Novo Nordisk döntése hátterében a megbízhatóság növelésére, és a pácienskör pontosabb kiszolgálására vonatkozó okok állnak. A diabétesz a GLP-1 mellett a vállalat fókuszában marad, és a cég továbbra is támogatni fogja az 1-es típusú diabétesszel élőket, várhatóan új inzulinok kifejlesztésével. A levélben említett minden döntés a szakmai szervezetekkel együttműködve született, amelyben az egyes országokra vonatkozó egészségügyi és finanszírozási adatok is szerepet játszottak.

Írta: Bartha Kristóf