Egészséged a legfőbb értéked, Te tehetsz érte a legtöbbet!

Alapszabály

SPORTOS CUKORBETEGEKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

I.

Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Sportos Cukorbetegekért Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: Budapest 1201 Átlós u 19.

3. Az Egyesület működési területe: Magyarország

II.

Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége

Az Egyesület céljai és feladatai:

Cukorbeteg gyermekek és felnőttek segítése a versenysportok vagy szabadidős sportágak felé, hogy a szövődményeik lehetősége csökkenjen, és az életminőségük javuljon. Ezzel számukra az esélyegyenlőség lehetőségét a legmagasabb szinten biztosítani társadalmunkban, amely célkitűzés egyezik a St. Vincent-i nyilatkozat (1989) célkitűzésével.

Országos marketing kampány, amely rámutat arra, hogy a cukorbetegek hogyan és milyen feltételekkel tudnak sportolni az egészséges sportolókkal együtt és felhívja a figyelmet a megelőzés, a rendszeres vércukormérés és az egészséges életmód fontosságára.

Célunk, hogy a cukorbetegek létszáma emelkedjen, mind a szabadidős sportoknál, mind a versenysportágakban.

Egészségvédelem, egészségfejlesztés, egészséges életmódra nevelés: mozgás-gazdag, sportos életvitelre neveléssel, közösségfejlesztéssel.

Kapcsolatok létesítése és fenntartása állami és társadalmi szervezetekkel, valamint egészségügyi vagy a betegek érdekképviseletét végző szövetségekkel, egyesületekkel, intézményekkel és magánszemélyekkel. Elősegíteni a betegek képzését, nevelését, támogatni a cukorbetegek ügyét szolgáló komplex társadalmi-, egészségügyi tevékenységeket.

Diabetikus sport centrumok létrehozása.

Sporttáborok szervezése és lebonyolítása télen és nyáron, a sportos életre nevelés céljával.

Sportrendezvények szervezése és lebonyolítása.

A cukorbetegek és a környezetükben élő nem cukorbetegek oktatása.

A cukorbetegség megelőzéséhez, kezeléséhez szükséges tevékenységek támogatása.

Hazai és külföldi diabetes egyesületekkel és szervezetekkel való kapcsolat kialakítása és ezek fenntartásának támogatása.

Az arra rászoruló és kérelmet benyújtó betegeknek gyógyászati segédeszközök beszerzésében anyagi támogatás nyújtása.

Cukorbetegséggel kapcsolatos kutatások támogatása és szervezése.

Versenysporttal és szabadidős spottal-, diabétesszel-, egészséges táplálkozással és egészséges életmóddal kapcsolatos, ismeretterjesztő és oktató kiadványok szerkesztése, kiadása és terjesztése.

Biztosítani, hogy a cukorbetegek és a környezetükben élők, minden lehetséges segítséget és lehetőséget megkapjanak ahhoz, hogy anyagcsere-zavaruk ellenére a társadalom teljes értékű tagjai lehessenek. Segíteni a cukorbeteg gondozás színvonalának és hatékonyságának növelését, a későbbi szövődmények kialakulásának megelőzését.

Anyagi támogatás a diabéteszes gyermekek szüleinek, diabétesz kezeléséhez szükséges eszközök (különösen a vércukormérők, tesztcsíkok, szenzoros vércukormérők, inzulinpumpák, stb.) beszerzéséhez, valamint az olyan kiadások fedezéséhez, amelyek a gyermek betegsége, illetve a rendszeres sportolása miatt merülnek fel.

Támogatni a közgyógyellátásból életkorúk miatt kikerült nagykorú, de még tartásra szoruló gyermekeket, fiatal felnőtteket. Szervező tevékenységgel elő kívánja segíteni a cukorbetegként felnőtt emberek munkahelyeken való elhelyezkedését, az egészséges társadalomba való beilleszkedését.

A nyilvánosság erejével fel kíván lépni minden cukorbetegeket érintő hátrányos megkülönböztetés miatt, történjen az élet bármely területén.

Szükség esetén személyre szabott foglalkozás szervezése és lebonyolítása, frissen felfedezett diabéteszes gyermekekkel és családtagjaikkal, óvodai- iskolai személyzettel, edzőkkel.

Cukorbetegség kezelésében megfelelően jártas edzők, óvónők, pedagógusok és gyermekvigyázók képzése a diabeteses gyermekek környezetében.

Konferencia- és kiállítás szervezés.

Egészséges életmóddal kapcsolatos termékek és kiadványok forgalmazása.

2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet kiegészítő jelleggel folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre.

III.

Az Egyesület tagsága

1.Az Egyesületbe tagként beléphet pénzzel, dologgal, tevékenységgel minden magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A tagsági jogviszony létrejöttéhez kiskorú személy esetén a törvényes képviselő írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

Az Egyesület tagjának jogai:

a.) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

b.) a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

c.) felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;

d.) 18. életévének elérése után választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

e.) az egyesület kiskorú tagjai kizárólag csak az életkoruknak megfelelő tisztségre választhatók, így az Egyesület kiskorú tagjai az egyesület képviseletére nem jogosultak, továbbá bankszámla feletti rendelkezési joggal nem ruházhatók fel,

f.) indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;

g.)betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

h.)a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti tagok, jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

5. A tagsági viszony megszűnik:

a.) a tag halálával,

b.) az Egyesület megszűnésével,

c.) a tag kilépésével,

d.) a tag kizárásával.

6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

a.) azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat, feltéve ha a fizetésre határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólították. A kizárást kimondó határozatot az érintettel írásban igazolható módon közölni kell.

b.) azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettsége alól.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Fegyelmi Bizottság dönt.

A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről, és a lemondás elfogadásra kerül.

7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

IV.

Az Egyesület szervezete és szerveinek működési rendje, tisztségviselői

1. Az Egyesület szervei:

Közgyűlés,

Elnökség,

Ellenőrző Bizottság,

Fegyelmi Bizottság.

2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente legalábbegyszer össze kell hívni, a hely, az időpont és a napirendi pontokat is tartalmazó meghívó írásban igazolható módon való megküldése útján. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban felhívták. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

3. A Közgyűlést össze kell hívni:

a.) ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

b.) ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

c.) ha a Bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.

4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.

5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség miatt megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel, azonos napirenddel hívható össze. A megismételt ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban felhívták.

6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;

b.) az Alapszabály elfogadása és módosítása;

c.) tagdíj mértékének megállapítása;

d.) az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, a közhasznúsági jelentés elfogadása;

e.) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, illetve jelen alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

f.) tisztségviselők megválasztása és visszahívása;

8.A tisztségviselők visszahívásának szabályozása

Az egyesület elnökének, az elnökség tagjainak, az Ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak, valamint a fegyelmi bizottság tagjainak a visszahívására abban az esetben kerülhet sor, ha

a.) az illető személy hosszabb időn át (legalább fél év) nem teljesíti az egyesülettel szemben vállalt kötelezettségét

a tisztségviselő az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat,

b.) ha megszegi az egyesület alapszabályát, és egyéb egyesületi szabályt,

c.) ha jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítélik, vagy a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltják, valamint

d.) a tisztség ellátására méltatlanná válik.

A visszahívásra irányuló javaslatot bármely egyesületi tag kezdeményezheti a közgyűlésnél.

A közgyűlés dönt az eljárás megindításáról vagy annak elvetéséről, azzal, hogy a c) pont esetén a visszahívásról a jogerős fegyelmi döntés ismeretében kerülhet sor. Ha a közgyűlés az eljárás megindítása mellett foglal állást, ennek lefolytatására három egyesületi tagot kér föl, akik meghallgatják a javaslattevőt (tevőket) és az érintetteket, majd- szükség esetén egyéb bizonyítékokat is figyelembe véve - teszik meg javaslatukat a közgyűlésnek.

A következő közgyűlés – biztosítva az érintett szólási jogát- az alapszabályban írt határozatképességi és határozathozatali szabályok betartásával dönt a visszahívásról, vagy annak elvetéséről.

9. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

10. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

a.) az Alapszabály elfogadásához, módosításához;

b.) az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;

c.) a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.

11. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

12. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

13. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

14. Elnökség

Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze az ülés helye és ideje megjelölésével. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

15. A 3 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra. A vezetőségi tagok újraválaszthatók.

16. Az Elnökség feladata és hatásköre:

a.) tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

b.) a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

c.) az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

d.) az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;

e.) személyzeti munka irányítása;

f.) tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

g.) az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

h.) minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.

Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza.

17. Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület elnöke

Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

Az Elnök feladata és hatásköre:

a.) az Egyesület tevékenységének irányítása;

b.)a Közgyűlés összehívása;

c.) döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

d.) a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

e.) kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

f.) irányítja az Elnökség munkáját;

g.) vezeti az Elnökség üléseit;

h.) képviseli az Egyesületet;

i.) intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

j.) összehívja az Elnökség üléseit;

k.) vezeti az ügyintéző apparátust;

l.) irányítja az Egyesület gazdálkodását;

m.) utalványozási jogot gyakorol;

n.) gyakorolja a munkáltatói jogokat;

o.) minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

Az Egyesület alelnöke

Az Elnököt távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

18. Az Ellenőrző Bizottság

Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, 3 főből áll, melyeket a Közgyűlés választ meg Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra. A Bizottsági tagok újraválaszthatók. A bizottság tagjai maguk közül egy elnököt választanak.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

Az Ellenőrző Bizottsági tagok újraválaszthatók.

Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, melyet az Ellenőrző Bizottság Elnöke írásban hív össze, az ülés helye és ideje megjelölésével. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

Az Ellenőrző Bizottság feladatai:

a.) az Egyesület jog- és alapszabályszerű működésének és

b.) az Egyesület vagyonkezelésének és gazdálkodásának ellenőrzése.

Az Ellenőrző Bizottság, illetőleg annak bármely tagja az Egyesület bármely tisztségviselőjétől, az Elnökség, vagy más testület tagjától jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felvilágosítás és az iratokba való betekintés joga nem tagadható meg. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a.) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület vagyonkezelését 1 évben legalább egyszer megvizsgálja, a számadási év lezártával pedig az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, bizonylatokat, könyveket, egyéb iratokat megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről jelentést terjeszt az Egyesület vezető szervei elé. Beszámolási kötelezettsége a Közgyűlés felé van.

Az ellenőrzési jog gyakorlásának biztosítása érdekében az Ellenőrző Bizottságot meg kell minden testületi ülésre hívni, a tanácskozási jog biztosítása mellett.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a.) az Egyesület Elnökségének tagja, egyéb szervek tisztségviselője,

b.) az Egyesülettől cél szerinti juttatásban részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetben is betölt.

19. Fegyelmi Bizottság

A 3 tagú Fegyelmi Bizottságot a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra. A Bizottsági tagok újraválaszthatók. A bizottság tagjai maguk közül egy elnököt választanak.

V.

Fegyelmi eljárás szabályozása

1.Fegyelmi vétségek és büntetések

Fegyelmi vétségnek minősül

a.) az egyesület sérelmére elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés;

b.) az egyesület tagjai sérelmére a tagsági viszonnyal összefüggésben elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés;

c.) minden olyan cselekmény, amely az egyesület alapszabályát, illetve az általa kiadott rendszabályokat sérti;

d.) minden más olyan cselekmény, amely az egyesület érdekeit, az alapszabályban meghatározott célját súlyosan sérti.

Fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a fegyelmi vétségről az elnökség három hónapnál régebben tudott, és ennek ellenére nem indított fegyelmi eljárást.

Fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta 1 évnél több idő telt el.

Fegyelmi büntetés nem szabható ki olyan személlyel szemben, aki a fegyelmi határozat időpontjában már nem tagja az egyesületnek.

Fegyelmi büntetések a következők:

a.) kizárás;

b.) a tagsággal járó egyes jogok korlátozása;

c.) fegyelmi bírság;

d.) írásbeli megrovás;

e.) írásbeli figyelmeztetés.

Kizárással lehet büntetni azt a tagot, aki kiemelkedő súlyú, az egyesületet és tagjait súlyosan sértő fegyelmi vétséget követ el, és az egyesület és tagjai a továbbiakban vele együttműködjenek nincsen remény.

Kizárással kell büntetni azt a tagot, aki két év alatt harmadik alkalommal marasztalnak el fegyelmi vétség miatt.

A kizárt tag a kizárástól számított 5 éven belül nem lehet az egyesület tagja.

Fegyelmi büntetésként korlátozhatóak egyes, a tagságból eredő jogok. Így különösen:

a.) az egyesület által szervezett rendezvényeken részt vegyen;

b.) az egyesület által nyújtott kedvezményeket igénybe vegye;

c.) az egyesületben választott tisztségviselő legyen.

A fentieken kívül a fegyelmi vétséget megalapozó cselekmény jellegére tekintettel más jog is korlátozható, azzal, hogy a tagnak a közgyűlésen való részvételét és szavazati jogát, valamint azt a jogát, hogy a szervek vezetőitől és a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen korlátozni nem lehet.

A tagsággal járó jogok korlátozása határozott ideig, legfeljebb 24 hónapig tarthat. A korlátozás tartamát hónapokban kell meghatározni.

Fegyelmi bírság akkor szabható ki, ha a fegyelmi vétség az egyesületnek vagyoni hátrányt okozott.

Fegyelmi bírság csak azzal szemben szabható ki, akinek megfelelő jövedelme van.

A fegyelmi bírság mértéke 50000 forintig terjedhet. A fegyelmi bírság kiszabása nem akadálya annak, hogy az egyesület az igényét egyéb törvényes úton rendezze.

A fegyelmi bírság meg nem fizetése fegyelmi vétségnek minősül.

Írásbeli megrovás alkalmazásakor a fegyelmi ügyben eljáró testület megállapítja a fegyelmi vétséget, és rosszallását fejezi ki, és felhívja a tag figyelmét a szabályok betartására.

2.Eljáró testületek és tisztségviselők

A fegyelmi ügyben eljáró szervek és személyek:

a.) az elnök;

b.) a fegyelmi bizottság

c.) az elnökség

d.) a közgyűlés

Az elnök

a.) a tudomására jutott fegyelmi vétségről értesíti a fegyelmi bizottságot, és felhívja a fegyelmi eljárás lefolytatására;

b.) csekély súlyú fegyelmi vétség esetén fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül írásbeli figyelmeztetést alkalmaz.

A fegyelmi bizottság

a.) első fokon eljár a fegyelmi eljárásokban;

b.) másodfokon eljár az elnök írásbeli figyelmeztetése ellen benyújtott fellebbezés alapján.

A fegyelmi bizottság háromtagú bizottságként jár el.

Az elnökség másodfokon eljár a fegyelmi bizottság elsőfokú eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén, kivéve, ha az az elnökség tagja ellen folyik.

Nem szavazhat, és a határozatképesség szempontjából nem vehető figyelembe az elnökségi tag, ha az eljárás a közeli hozzátartozója ellen folyik.

A közgyűlés másodfokon eljár a fegyelmi bizottság határozata elleni fellebbezés alapján, ha a fegyelmi eljárás az elnökség tagja ellen folyik.

A fegyelmi ügyben a közgyűlés általában évi rendes ülésén jár el. A közgyűlés határozatképessége az alapszabály szerint meghatározott.

A fegyelmi ügyben a közgyűlésen nem szavazhat, és a határozatképesség szempontjából nem vehető figyelembe a) az a tag, aki ellen az eljárás folyik; illetve akinek közeli hozzátartozója ellen folyik az eljárás.

3.A fegyelmi eljárás

A tudomására jutott fegyelmi vétséget minden tag köteles az egyesület tisztségviselői tudomására hozni.

Az elnök a tudomására jutott fegyelmi vétségről haladéktalanul írásban tájékoztatja a fegyelmi bizottság elnökét. A tájékoztatásban közli a vétség leírását, a vétséget elkövető személyét, egyben felhívja a fegyelmi bizottság elnökét, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul intézkedjen.

Az elnök, ha úgy ítéli meg, hogy a fegyelmi vétség csekély súlyú, és a figyelmeztetéssel elérhető az, hogy a tag a jövőben ne kövessen el fegyelmi vétséget, a fegyelmi bizottság tájékoztatása nélkül írásbeli figyelmeztetést alkalmaz.

Az írásbeli figyelmeztetés röviden tartalmazza a fegyelmi vétség leírását, a vonatkozó rendszabályokra történő utalást, a felhívást arra, hogy a tag tartózkodjon a hasonló vétségek elkövetésétől, valamint a jogorvoslati lehetőségre kioktatást.

A fegyelmi bizottság elnöke az elnök felhívásának átvétele után írásban tájékoztatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt az eljárás megindításáról. A tájékoztatóban röviden közli a kifogásolt cselekményt, tájékoztatja az eljárás alá vontat védekezése lehetőségéről, annak előterjesztésére felhívja.

A fegyelmi bizottság elnöke – a bizottság többi tagjával, és a lehetőségekhez képest az eljárás alá vonttal történt egyeztetés után – a tájékoztatóban közli a fegyelmi tárgyalás helyét és időpontját. A fegyelmi tárgyalás határidejét úgy kell meghatározni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont értesítés közlésétől számítva legalább tizenöt nap teljen el.

A fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a fegyelmi tárgyalásig az eljárás lefolytatásához szükséges okiratok rendelkezésre álljanak, amennyiben tanúk meghallgatására van szükség őket a tárgyaláson megjelenésre felhívja.

A fegyelmi eljáráson részt vesznek

a.) a fegyelmi bizottság tagjai;

b.) az eljárás alá vont személy, vagy törvényes képviselője, illetve meghatalmazott jogi képviselője;

c.) akit a fegyelmi bizottság elnöke megjelenésre felhívott.

A fegyelmi tárgyaláson részt vehet az egyesület tisztségviselője.

A fegyelmi bizottságnak a bizottság elnöke által kijelölt tagja jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyvben szerepel:

a.) a fegyelmi tárgyalás helye és időpontja, az eljárás alá vont neve;

b.) a fegyelmi tárgyaláson megjelent személyek neve;

c.) a tárgyaláson elhangzottak szükséges részletezésű leírása;

d.) a határozat hozatalának ténye.

A fegyelmi tárgyaláson lehetőséget kell adni arra, hogy az eljárás alá vont, illetve képviselője védekezhessen, álláspontját részletesen kifejthesse.

A fegyelmi tárgyaláson megjelent vezető tisztségviselő a tárgyaláson akár az eljárás alá vont mellett, akár ellene felszólalhat.

A fegyelmi tárgyaláson a beszerzett okiratokat a fegyelmi bizottság elnöke felolvassa, a megjelent tanúkat meghallgatja, szükség esetén helyszíni szemlét tart, vagy a helyszínről készült felvételeket, vagy egyéb bizonyítékul szolgáló tárgyakat felmutatja.

Amennyiben a bizonyítás egy tárgyaláson nem fejezhető be, a fegyelmi bizottság elnöke újabb tárgyalást tűz ki. A két tárgyalás között 30 napnál több idő nem telhet el.

Ha a bizonyítás befejeződött, a fegyelmi bizottság elnöke lehetőséget ad arra, hogy – ebben a sorrendben – a jelenlévő vezető tisztségviselő, a képviselő, illetve az eljárás alá vont még egyszer kifejthesse álláspontját. Ezt követően a tárgyalást berekeszti.

A fegyelmi bizottság lehetőleg a berekesztés után nyomban meghozza és szóban ki is hirdeti a határozatát. Amennyiben ez nem lehetséges, a határozatot nyolc napon belül írásban közli.

A fegyelmi bizottság szótöbbséggel határoz.

4.A fegyelmi bizottság

a.) megállapítja a fegyelmi vétség elkövetését és büntetést szab ki, ha megállapítja, hogy az eljárás alá vont a vétséget elkövette,

b.) megszünteti a fegyelmi eljárást, ha az eljárás alá vont nem követett el fegyelmi vétséget,

c.) felfüggeszti az eljárást, ha a fegyelmi vétséggel kapcsolatban büntető- szabálysértési- közigazgatási- vagy polgári eljárás folyik, és annak befejezése a fegyelmi ügy megítéléséhez szükségesek.

A fegyelmi határozat tartalmazza:

a.)a határozat számát;

b.) a határozat meghozatalának időpontját és helyét;

c.)a fegyelmi eljárás alá vont nevét;

d.) a fegyelmi vétség megállapításának tényét, a büntetés nemét és mértékét, vagy az eljárás megszüntetését, vagy felfüggesztését;

e.) a jogorvoslatra történő kioktatást;

f.) a határozat indokolását, mely a kellő részletességgel írja le a fegyelmi vétséget, a lefolytatott bizonyítás alapján megállapított tényeket, az alapszabály, a rendszabályok és a fegyelmi szabályzat rendelkezéseire való utalásokat, valamint a büntetés meghatározásakor mérlegelt körülményeket;

g.) a határozat hozatalának keltét, a fegyelmi bizottság tagjainak aláírását.

Nincs helye fellebbezésnek

a.) a fegyelmi eljárást megszüntető és felfüggesztő határozat;

b.) a fegyelmi bizottság elnökének a tárgyalás kitűzésével kapcsolatos határozata ellen.

Fegyelmi vétség elkövetését megállapító határozatokkal szemben a határozat közlésétől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az elnökséghez kell benyújtani. Fellebbezést nyújthat be az eljárás alá vont, a képviselő. A fellebbezést meg kell indokolni.

A másodfokon eljáró testület (fegyelmi bizottság, elnökség, közgyűlés) tárgyalás nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az elsőfokon eljáró bizottság határozatát

a.) helyben hagyja;

b.)megváltoztatja, ha azt állapítja meg, hogy a kiszabott büntetés nem megfelelő;

c.) hatályon kívül helyezi, és az elsőfokon eljáró testületet új eljárásra utasítja, ha azt állapítja meg, hogy a határozat az alapszabály, vagy a fegyelmi szabályzat rendelkezéseit sérti;

d.) hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont nem követett el fegyelmi vétséget.

A másodfokon eljáró fegyelmi bizottság azt állapítja meg, hogy az elnök a fegyelmi szabályzat megsértésével alkalmazott írásbeli figyelmeztetést, a határozatot hatályon kívül helyezi és maga hoz határozatot.

A közgyűlés a rá vonatkozó általános szabályok szerint hoz határozatot, a határozatra és annak közlésére az alapszabályban foglaltak az irányadók.

A másodfokon eljáró hatóság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

V.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

a.) tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;

b.) magán és jogi személyek támogatásai;

c.) az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

d.) rendezvény bevétel;

e.) hirdetési bevételek

f.) egyéb bevételek.

3.Az Egyesület minden bevételének 10%-át, az Egyesület működésére, fenntartására, fejlesztésére fordítja.

4. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

5. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

6. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és - azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

7. Az Egyesület csak olyan pénzügyi forrást fogadhat el, amely az Egyesület önállóságát és függetlenségét nem befolyásolja.

8. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

VI.

Az Egyesület megszűnése

1. Az egyesület megszűnik, ha

a.) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),

b.) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c.) a bíróság feloszlatja,

d.) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e.) fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

2. Közgyűlés általi feloszlatás esetén végelszámolási eljárást, a bíróság általi feloszlatás, illetve törvényességi eljárást követő megszűnés, megszűntetés esetén pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

3. Amennyiben az egyesület jogutód nélkül megszűnik meg, – a hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.

VII.

Vegyes és záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Kelt: 2012. november 28.

..........................................

az Egyesület elnöke

Előttünk, mint tanúk előtt:

................................................................

2. ...............................................................

Események

13 márc. 2018
06:00PM - 09:00PM
Fiatal cukorbetegek klubja
25 márc. 2018
10:00AM - 02:00PM
7. Tudományos nap - Hogyan sportoljon a cukorbeteg
25 márc. 2018
03:00PM - 06:00PM
Sportos Cukorbeteg - BODY kiállítás
10 ápr. 2018
06:00PM - 09:00PM
Fiatal cukorbetegek klubja
14 ápr. 2018
09:00AM - 06:00PM
14 Sportos Cukros futás - 33. Telekom Vivicitta
14 ápr. 2018
09:00AM - 06:00PM
14 Sportos Cukros futás - 33. Telekom Vivicitta
08 máj. 2018
06:00PM - 09:00PM
Fiatal cukorbetegek klubja

Kapcsolat:

Muskát Erika

+36 30 279 5219

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Támogatóink:

 


 


Partnereink: